INPP torna
A mozgás, nagy hatalom az értelmi képességek fejlesztésében!
Túl későn tanult meg gyermeke beszélni? Éjszaka sokáig bepisilt vagy sokáig szopta az ujját? Kicsi kora óta gyakran elesik, állandóan kék-zöld foltokkal van tele pici teste? Állandóan izeg-mozog, mint egy sajtkukac, képtelen egy helyben megmaradni? Viselkedése agresszív vagy – épp ellenkezőleg – visszahúzódó, nem tudja megvédeni magát?
Természetesen Ön szülőként állandóan segít neki – akár javítással, akár bíztatással, akár szidással. Sajnos azonban ezek a dolgok újra és újra visszatérnek. Sokan azt gondolják, hogy idővel ez a probléma önmagától megoldódik, a gyermek kinövi. Ez azonban tévhit. Ahogy cseperedik a kisgyermek, ezek a problémák is fokozódnak.
Az INPP módszer 16 országban működik, és néhány éve hazánkban is elérhető.
Mi az INPP?
Az INPP egy rövidítés. Az angliai Neuro-Fiziológiai és Pszichológiai Intézet (Institute for Neuro-Physiological Psychology) alapítója szerint a tanulási és viselkedési problémák gyökere a korai idegrendszeri fejlődésben bekövetkezett zavarhoz nyúlik vissza. Ez azt jelenti, hogy ha egy gyermek fejlődése az anyaméhben vagy életének első évében valamiféle zavart szenvedett, akkor előfordulhat, hogy idegrendszerében olyan zavaró mechanizmusok rögzültek, amelyek későbbi életére is kihatással vannak. Erre dolgoztak ki egy speciális vizsgálati módszert és mozgásterápiát, amely az Intézet neve után az “INPP-módszer” elnevezést kapta.
Miben különbözik ez a módszer a korábbi terápiáktól?
Ez a módszer sok – elismert és általunk is bemutatott – terápia elemét magában hordozza, néhány lényeges gondolatban azonban különbözik azoktól. Ez a módszer nem csak a gyermek pszichológiai problémáira, szociális-kulturális helyzetére koncentrál, azaz nem ezekben keresi az elmaradás okát, hanem “visszamegy” időben és azt kutatja, hogy rendelkezett-e egyáltalán a gyermek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a későbbi fejlődéshez és az iskolaérettséghez. Éppen ezért ez a fejlesztő program az alapvető készségek csecsemőkori hiányosságait igyekszik bepótolni, hogy a későbbiekben ezekre épülő készségek, képességek is megfelelően fejlődhessenek. Tehát jóval mélyebbre nyúlik vissza, mint a korábbi bemutatott terápiák.
A módszerről
Mielőtt a terápiát megnézzük, néhány gondolatot meg kell osztanom a reflexekről. Hogy miért? Ezt hamarosan érthetővé válik.
Minden gyermek egy sor “Primitív Reflex”-szel születik. Ezek a baba túlélését, növekedését és fejlődését szolgálják. Ezek a reflexek egy-egy mozdulat gyakorlására ösztönzik az apróságot, aki – “engedelmeskedve a parancsnak” – szorgalmasan véghez is viszi azokat. E reflexes mozgások nem csak a csecsemő izomzatát edzik, de az egyensúlyérzetét és az érzékszervek finomítását is. Így tanulja meg a környezetből, valamint az érzékszerveiből és a saját testéből érkező információkat feldolgozni és azokhoz alkalmazkodni. Ha minden szerencsésen alakul, akkor az adott reflex, ha elvégezte a dolgát, pár hónap múlva eltűnik és átadja helyét egy kifinomultabb mozdulatot gyakoroltató reflexnek – szakszóval “gátlás alá kerül”.
Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva a csecsemő fejlődésében egyes reflexek kimaradtak vagy a primitív reflexek közül egy vagy több részben vagy teljesen aktív maradt – azaz nem került gátlás alá – megkésett neurológiai fejlődéről beszélhetünk.
Az INPP-módszer lényege tehát az időn túl (egy éves kor fölött is) gátolatlan csecsemőkori reflexek feltárása és “legátlása”. Hiszen egy reflexszerű reakció mindig gyorsabb a tudatosnál, és egy ingerre egy primitív szintről válaszolva aláássa a tudatosabb fizikai vagy érzelmi reagálás lehetőségét. E fennmaradt reflexek késleltetik a gyermek idegrendszerének fejlődését és akadályozzák annak zavartalan működését. A gátolatlan bébireflexek ugyanis felnőtt korig is kihathatnak, és maradandó problémákhoz vezethetnek. A fejlesztő program alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelő gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, ezáltal felzárkóztatják, és sikerélményekhez juttatják őt. Mint minden terápiában, itt is döntő jelentősége van a korai felismerésnek. Ebben a szülőknek és szakembereknek egyaránt fontos szerepük van.